A GYŰJTEMÉNYT MEGHATÁROZÓ LAPOK BEMUTATÁSA
A négy muskétás alatt négy olyan lapot
értek, amelyekből három "halott", egy még aktív. Ezeket a újságokat
egyrészt a példányszámuk, másrészt országos megjelenésük, de főleg a képviselt
világlátásuk okán kezdtem el gyűjteni.
A megszűnt lapok a – klasszikus értelemben
vett – Magyar Nemzet, a Népszabadság és annak
elődlapja a Szabad Nép, illetve a ma még továbbra is aktívan hírt
adó hetilap, a Magyar Hang.
Az alábbiakban ezeket a napilapokat
szeretném bemutatni néhány mondatban.
Magyar Nemzet (1938 - 2018)
A Magyar Nemzet országosan megjelenő
magyar közéleti, politikai napilap volt. 1938. augusztus 25-i alapítása, és
2018-as megszűnése között kis híján 80 évet élt, ezzel Magyarország egyik
legpatinásabb újságja volt. Történetében számos alkalommal változott,
formájában, és politikai kötődésben is. A lapot Pethő Sándor Hegedűs
Gyulával alapította miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta
működő Magyarság című lapból.
A napilap a 2018-as országgyűlési
választásokat követően, 2018. április 11-ével szűnt meg. Munkatársainak egy
része még az év májusában megalapította a szellemi utódnak szánt Magyar Hangot.
A megszűnt újság nevét 2019 februárjától a Magyar Idők vette fel. Utolsó
száma 2018. április 11-én jelent meg, miután a Fidesz harmadik kétharmados győzelme
után Simicska Lajos hirtelen bejelentette, hogy azonnali hatállyal
felfüggesztik kiadását.
A Magyar Nemzet c. újság első száma
Magyar Hang (2018- )
A Magyar Hang – A Túlélő Magazin egy
Magyarországon megjelenő, a megszűnt Magyar Nemzet napilap egykori dolgozói
által 2018-ban alapított polgári, politikai-kulturális hetilap.
A Magyar Hang elődje, de nem jogelődje a
Magyar Nemzet 2000 és 2015 között nyíltan a Fidesz polgári napilapjaként
szolgált. A 2010-es országgyűlési választásokat követően gyakorta igen
szélsőséges formában is. 2015-ben a G-napot követően azonban Simicska Lajos, a
lap tulajdonosa eltávolodott a kormánytól. Ekkor a Magyar Nemzet is jobboldali,
ellenzéki napilappá szellemült át.
2019 január elejére a lap már elérte a
heti 10 000-es példányszámot is, és ezzel a HVG és a Szabad Föld után a
legolvasottabb magyarországi hetilap lett. A lap főszerkesztője György Zsombor,
míg a két főmunkatárs a Magyar Nemzetes veteránnak számító Szerető Szabolcs és
Torkos Matild. A lap online változatát Bittner Levente vezeti.
A Magyar Hang c. újság első száma
Népszabadság (1956-2016)
A Népszabadság Magyarország legnagyobb
országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Első
száma az MSZMP kiadásában, a korábbi Szabad Nép utódaként jelent meg 1956.
november 2-án. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött
és az állampárt totális felügyeletével különleges privilégiumokat élvezett.
2015-ig jelentős befolyása volt a pártnak a lapban. A lapot ekkor a Mediaworks
Hungary Zrt. vásárolta meg.
2016. október 8-án a kiadó bejelentette,
hogy felfüggeszti a lap kiadását. Az utolsó kiadott szám a LXXIV. évfolyam 237.
száma volt. December 12-én a kiadó tulajdonosa hivatalosan is közölte, hogy
megszüntetik a lapot, mert nem látják sem racionális lehetőségét, sem gazdasági
megalapozottságát a Népszabadság újra indításának.
2017. januárban a Fővárosi Törvényszék
jogerős ítéletében kimondta, hogy a Mediaworks Zrt. jogellenesen járt el, mert
a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a Népszabadság
felszámolásáról, és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről.
A Népszabadság c. újság első száma
Szabad Nép (1942-1956)
A Szabad Nép a magyar kommunista párt
napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje. Első száma 1942.
február 1-jén jelent meg. A második világháború idején csak komoly
korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó
papírhiány miatt. 1944 decemberében a Szabad Nép illegális nyomdájában
röplapokat nyomtattak és terjesztették azokat. A nyomda rövid ideig dolgozott,
mert nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták.
Szünet után a háborút követően 1945.
március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép, és az ezt követő évtizedben
híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos
irányvonalát.
Neves munkatársai között tudhatta a lap például Gimes Miklóst, aki az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vértanúja volt, Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt végeztek ki 1958. június 16-án, vagy Vásárhelyi Miklóst, aki a második és a harmadik Nagy Imre-kormány sajtófőnöke volt.
A Szabad Nép c. újság utolsó száma